Egyes hírek szerint Várhelyi Olivér akadályozza, hogy az Európai Bizottság elfogadja az orosz energiától való függetlenedés tervét kedden, a brüsszeli testület azonban már meg is hirdette az erről a döntésről szóló sajtótájékoztatót.
Tizenkét uniós tagállam – közöttük Magyarország – kéri az úgynevezett nemzeti mentesítési záradék aktiválását, amelynek révén a GDP 1,5 százalékának megfelelő arányban költhet az állam védelmi kiadásokra – értesült az EUrologus.
Lengyelországgal az élen fegyverkeznek az Európai Unió országai – megnéztük, hol, hogyan zajlanak a védelmi fejlesztések. A hadseregek létszámának növelése a fizetések jelentős emelése nélkül nem fog menni.
Egyedül indult a tisztségért, 89 százalék rá szavazott.
Alig egy hét van hátra, mielőtt Románia újra megpróbál államfőt választani. Az első választást 2024 végén az orosz propaganda tette lehetetlenné. Felmerül tehát, mit tesz most Románia, hogy megakadályozza az újabb orosz beavatkozást?
Az Európai Bizottságnál továbbra is téma, hogy Magyarország kilépett a Nemzetközi Büntetőbíróságból (ICC). Bár az ICC nem uniós intézmény, mégis EU-s jogot sérthet a magyar döntés.
Az Európai Parlament (EP) két szakbizottsága támogatta az európai védelmi ipar megerősítéséről szóló jogszabályjavaslatot. A Fidesz ellene, a Tisza Párt az új jogszabály mellett foglalt állást. Ez a program a magyar uniós elnökség egyik prioritása volt, de nem sikerült a tagállamok körében közös álláspontot kialakítaniuk a magyar tárgyalóknak.
Az uniós, mesterséges intelligenciáról szóló jogszabály tiltja az arcfelismerő rendszerek valós időben való alkalmazását. Most azt vizsgálják, hogy Magyarországon megvalósulhat-e ez.
A lakosság védelme érdekében.
Az Európa Tanács Kínzás Megelőzési Bizottsága (CPT) elkészítette és Brüsszelben bemutatta legújabb éves jelentését, amelyben az európai börtönállapotokat térképezték fel. A vizsgálatok középpontjában a túlzsúfoltság, a fogvatartottak közötti hierarchikus viszony és az intézetekben előforduló embertelen bánásmód állt. Magyarország az utóbbi miatt váltott ki aggodalmat.
Az Európai Parlament Költségvetési Bizottsága elfogadta álláspontját a következő hétéves költségvetés prioritásaival kapcsolatban. Ennek alapján nagyon valószínű, hogy kemény vitákra lehet készülni a tagállamokkal, amelyek közül az egyik – Magyarország – már látatlanban vétóval fenyegetett.
Ezek az első büntetések, amelyeket a digitális piacokról szóló jogszabály alapján szabtak ki.
Az EU-nak folyamatosan van valamilyen terve a szegénység csökkentésére, ezek azonban sorra kudarcot vallanak. A jelenleg hivatalban lévő Európai Bizottság is ígéretet tett egy koncepció kidolgozására, céldátumként a következő évet jelölték meg. Most kaptak hozzá némi sorvezetőt – a szegényektől.
Azt is tanácsolták nekik, hogy legyenek óvatosak a nyilvános wifihálózatok és töltők használatával.
Továbbra is folyik a 2018-ban indított, 7. cikk szerinti eljárás Magyarországgal szemben. Hétfőn európai parlamenti bizottság érkezett Budapestre, hogy az alapvető jogok érvényesüléséről tájékozódjanak. A tapasztalataikról sajtótájékoztatón számoltak be.
Az Európai Parlament delegációja elismeréssel szólt arról, hogy Ukrajnában az egészségügy terén előrehaladott állapotban van az uniós joganyag átvétele. A csatlakozási tárgyalások tényleges megkezdését azonban a magyar kormány blokkolja.
Ez azért tekinthető különleges lépésnek, mert eddig az ukrajnai és a kínai utaknál volt érvényes ez a protokoll.
Nem kapott róla kérdést a kormánypárti sajtótól, így aztán nem is beszélt Szijjártó Péter az ukrajnai Szumi ellen virágvasárnap elkövetett, 34 halálos áldozatot és több mint 100 sérültet követelő orosz támadásról. A külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország semmilyen, Ukrajnába irányuló támogatást nem hajlandó támogatni – ezt a többi tagállam elfogadhatatlannak tartja.
Tényleg ezért kapnak fizetést egyes brüsszeli politikusok? – tette fel a nagy kérdést.
A képviselők az igazságszolgáltatás függetlenségét, a média szabadságát, a civil társadalom helyzetét és az LMBTQI-jogokat is megvizsgálják.
