Orbán Viktor a Pride-ról: Magyarország egy civilizált ország, mi nem bántjuk egymást
A Voks2025-ben szavazók 95 százaléka Ukrajna tagsága ellen szavazott – jelentette be a brüsszeli EU-csúcs előtt a miniszterelnök.
A Voks2025-ben szavazók 95 százaléka Ukrajna tagsága ellen szavazott – jelentette be a brüsszeli EU-csúcs előtt a miniszterelnök.
Csütörtökön délelőtt 11-kor kezdődik Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők szokásos csúcstalálkozója, amelyre a legtöbben Hágából, a NATO-csúcsról érkeznek. A napirend igen zsúfolt, a vezetők nagyon sok témát érintenek, mégis, ahogy lenni szokott, azzal kapcsolatban várható a legnagyobb vita, ami hivatalosan nem is szerepel a programban. És ahogy lenni szokott, mindezek fókuszában ott áll Orbán Viktor, kezében egy vétó feliratú táblával.
Kulja András, a Tisza Párt EP-képviselője nyerte a Parliament Magazine által szervezett MEP Awards egyik kategóriáját, három másik képviselő társaságában.
Magyar Péter mentelmi jogát három ügyben kérték ki, az Európai Parlament Jogi Bizottsága pedig mindhárom ügyet a keddi napirendjére tűzte, sőt, az érintettet is meghallgatták. A Tisza Párt elnöke az EUrologusnak azt mondta az ügyészség eljárásáról, hogy politikai ügyről van szó, amely nem zavarja a választási felkészülésüket.
2029-től csak nonprofit cég végezheti a visszaváltási díjas rendszerek üzemeltetését. De van egy kiskapu.
Érdekes részletek derültek ki az uniós külügyminiszterek hétfői tanácsülését követően, ahol Szijjártó Péter az Oroszországgal szembeni következő szankciós csomag vétóját jelentette be, Szlovákiával együtt. Kiderült, a szlovákoknak nincs bajuk a csomaggal, Szijjártó azonban olyasmivel érvelt, aminek leginkább Moszkvában örülnének.
Az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásának szóba került az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedések újabb köre, azonban az nem egyértelmű, hogy dönteni is kellett volna-e róla. Mindenesetre a magyar külügyminiszter egyre durvuló ukránpárti háborús hangulatra panaszkodik.
Előzőleg Peking korlátozásokat vezetett be az uniós vállalatokkal szemben.
Gyakorlatilag teljes érdektelenség mellett folytatott vitát az uniós bővítéspolitikáról az EP „plenáris” ülése. Az ukránellenes felszólalásokban a Fidesz élen járt, még a szélsőjobboldaliak sem érveltek ilyen mértékben Ukrajna ellen, ők inkább mindenkit az EU-n kívül szeretnének látni, beleértve saját tagállamaikat is.
A rendezvényt csütörtökön a rendőrség megtiltotta, így egyelőre kétséges, hogy valóban lesz-e esemény, amin részt tudnak majd venni az európai politikusok.
Az ügy évek óta húzódik, az EU szerint a Google jogsértést követett el, visszaélt piaci fölényével, amikor csak csomagban adta oda a telefongyártóknak a Play Áruházat, a Google keresőalkalmazást és a Chrome böngészőt.
A pártelnök azt ígéri, hogy kormányra kerülve hazahozzák az orbáni korrupció miatt befagyasztott uniós ezermilliárdokat, és a széteső közszolgáltatások fejlesztésére, valamint a vállalkozások versenyképessé tételére fordítják.
Homoszexualizálás, sátánisták, fényes bőrök, szájkosár, szexuális bizonytalanságban szenvedő Orbán Viktor – a magyar gyülekezési törvény módosításáról volt szó szerdán az Európai Parlamentben.
Egy ország sincs az EU-ban, amelynek a polgárai annyira keveset tudnának költeni, mint a magyarok. Az egy főre jutó GDP-t nézve eközben az EU-listán ötödikek vagyunk hátulról, de 2022 óta egy tapodtat sem tudtunk közelíteni az uniós átlaghoz.
Az Európai Bizottság azt kifogásolja, hogy az intézkedések a külföldi láncokat érintik, ezért indít kötelezettségszegési eljárást. A kiskereskedelmi különadó ügye halad a bíróság felé.
A csatlakozásról szóló javaslat az Európai Tanács jóváhagyására vár.
Ahogy ígérték, az Európai Bizottság bemutatta az orosz gáz és olaj importjának megszüntetésére vonatkozó javaslatát. A jogszabályoknak vannak olyan elemei, amelyek reagálnak a magyar kifogásokra, de ez érdemben nem változtat a kitűzött célokon.
A szlovák miniszterelnök ugyanakkor kijelentette, hogy a csatlakozást csak akkor tartja lehetségesnek, ha Kijev teljesíti ennek feltételeit.
Húszperces sajtótájékoztatóján legalább tucatnyi alkalommal mondta el Szijjártó Péter, hogy Von der Leyen–Zelenszkij-terv, ami az EU azon tervére vonatkozik, hogy szeretne megszabadulni az orosz energiától, ennek érdekében tulajdonképpen megtiltaná ennek a vásárlását. A magyar kormány szerint ez veszélyezteti az ország energiaellátását.
Ahhoz, hogy a következő 40 évben és azon túl is fenntartsuk az elért eredményeket, a schengeni térséget folyamatosan meg kell újítani. Erre nincs titkos recept, de van három fontos terület, amelyen dolgoznunk kell – írja vendégcikkében Magnus Brunner.